[1946. május 10 – 2017. július 27.]

Balázs Béla-díjas vágó a Magyar Film- és Videó Vágók Egyesületének egyik alapítója, hosszú éveken át elnöke. 1970-ben került a Magyar Telvízióba vágóasszisztensként a drámai osztályra.

Egy társaságban találkoztam egy vágóval, és mondtam neki, hogy én nagyon szeretnék vágni. Egyszerüen jött egy ilyen ötlet, hogy az akarok lenni. Egyszer csak felhívtak hogy jöjjek be, Baji Tibor megkérdezte, hogy mi van a táskámban és hol, mert ez volt a felvételi kérdés, mert egy vágóasszisztensnek rendet kell tudni tartani, és akkor el tudtam neki mondani, és bekerültem a drámai osztályra. Akkoriban hetven tv-játék készült évente.

A televíziós munkával párhuzamosan 1970 és 1974 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola vágó szakát, többek között Csákány Zsuzsa, Kollányi Judit, Kende Júlia, Czeilik Mária, Majoros Klára osztálytársaként.

Számos televíziós és játékfilmes alkotás, valamint dokumentumfilm vágója volt, így például a Cha-Cha-Cha (1982), a Vörös vurstli (1991), vagy az Eltitkolt évek (2009) is az ő történet mesélését őrzi. Élete végéig aktívan dolgozott, és részt vett a HSE munkájában az után is, hogy lemondott az elnökségről.

2017. májusában még részt vett velünk a szokásos havi HSE Együttléten.

Drága Éva,

Olyan jó volt, hogy velünk múlattad az időt.
Ott ültél közöttünk és mosolyogtál, jókat nevettünk és persze a szakmai dolgok sem maradhattak ki.

Hiányozni fogsz nekünk.